+86-15105800222
+86-15105800333
Egy karbantartó technikus egyszer ellenőrizte a melegvizes kazánt, amelynek nyomásmérője lazán a szelephez volt szorítva. A leolvasás 1,2 bar nyomást mutatott, így feltételezte, hogy a rendszer biztonságos. A második ellenőrzés a mérőműszert egyenesen lenyomva és addig tartva, amíg a tű stabilizálódott, 2,8 bar nyomást mutatott, ami jóval meghaladja a biztonsági szelep beállítását. A különbség nem hibás mérőeszköz volt; helytelen technika volt.
A nyomásmérő megfelelő használata több, mint egy csatlakozóhoz csatlakoztatni és a tűt leolvasni. Meg kell értenie, hogy mit mér a mérőeszköz, hogyan reagál a mérőelem, hogyan kell elhelyezni a mérőeszközt, és hogyan kell értelmezni a tárcsát parallaxis hiba nélkül. Ez az útmutató végigvezeti a nyomásmérés gyakorlati oldalát, az alapelvektől a gyakori mérőműszer-típusok lépésről lépésre történő kezelési eljárásaiig.
A nyomásmérő azt az erőt méri, amelyet egy folyadék vagy gáz kifejt az egységnyi területre. A legtöbb ipari mérőeszköz a túlnyomást mutatja, ami azt jelenti, hogy a leolvasás a légköri nyomáshoz viszonyítva van. Ha egy rendszer nyitott a légkör felé, a mérőműszer nullát mutat. Ha a nyomás alacsonyabb, mint a légköri nyomás, a tű a tárcsa vákuumoldalára mozdul el.
Három kifejezés elengedhetetlen a mérőeszköz használatához:
A mechanikus nyomásmérők egy rugalmas elemre támaszkodnak, amely nyomás hatására deformálódik. A Bourdon cső a nyomás növekedésével kiegyenesedik, a membrán kifelé hajlik, a kapszula pedig kitágul. Ez a mozgás egy kapcsolón keresztül egy fogaskerékre és fogaskerékre kerül, a tűt egy kalibrált skálán mozgatva. A mérőeszköz belsejében lévő elem ismerete segít megérteni, hogy egyes mérőeszközök miért reagálnak lassan, miért jobbak egyesek a korrozív közegekhez, és miért károsíthatja a túlnyomás tartósan a mechanizmust.
A különböző alkalmazások eltérő érzékelőelemeket és házkialakítást igényelnek. A nem megfelelő típus kiválasztása a pontatlan leolvasások és a korai mérőműszer meghibásodásának egyik leggyakoribb oka. Az alábbiakban felsoroljuk az ipari és kereskedelmi környezetben használt főbb kategóriákat.
A leggyakoribb nyomásmérő kialakítás. Egy ívelt cső nyomás alatt letekerődik, mozgatva a tűt. Tartós, alacsony költségű és a legtöbb ipari folyadékhoz és gázhoz alkalmas.
A rugalmas membrán nyomás hatására elhajlik. Alacsonyabb nyomásokhoz, viszkózus folyadékokhoz, iszapokhoz és olyan közegekhez használják, amelyek eltömíthetik a Bourdon csövet. Gyakran párosítva membrántömítéssel.
Két hullámos membrán egymáshoz hegesztett. Nagyon alacsony nyomásokhoz, huzatokhoz és gázipari alkalmazásokhoz tervezték, ahol finom felbontásra van szükség közel atmoszférikus nyomáson.
Használjon nyomásérzékelőt és elektronikus kijelzőt. Nagy pontosságot, több egységet kínál, és nincs parallaxis hiba, de akkumulátort igényel, és kevésbé ellenáll a szélsőséges vibrációnak.
Vannak speciális műszerek is, például abroncsnyomásmérők, hűtőközeg-elosztó-mérők, merülési mélységmérők és nyomáskülönbségmérők. Működési elvük ugyanaz, de a kapcsolat, a méretarány és a tok kialakítása egy adott médiához vagy környezethez igazodik.
A mérőeszköz leolvasása egyszerűnek hangzik, de az apró hibák rossz döntésekhez vezethetnek. A leggyakoribb hiba a tárcsa szögből történő leolvasása, ami parallaxis hibát okoz. Ennek elkerülése érdekében helyezze a szemét közvetlenül a számlapra merőlegesen. Ha a mérőeszköz rendelkezik egy antiparallax tükörrel, igazítsa a mutatót a tükröződéséhez.
Minden mérőműszer a nyomástartományát olyan mértékegységekben mutatja, mint a psi, bar, kPa vagy MPa. Egyes mérőeszközökön két skála van ugyanarra a számlapra nyomtatva. A leolvasás megkezdése előtt ellenőrizze, hogy melyik egység releváns a rendszer számára. Például egy kettős skálájú mérőműszer 0 és 200 psi között és 0 és 14 bar között mutathat. A rossz skála leolvasása gyakori és költséges hiba.
A pontossági osztály a valódi nyomástól való maximális eltérést mutatja, a teljes skála százalékában kifejezve. Az 1,6-os osztályú, 0–10 bar tartományú mérőműszer maximális hibája ±0,16 bar bárhol a számlapon. Az alábbi táblázat a tipikus osztályokat és azok tűréshatárait mutatja be 0–10 bar nyomásmérőre.
| Pontossági osztály | Maximális hiba (a teljes skála %-a) | Maximális hiba 0-10 bar tartományban | Közös alkalmazás |
|---|---|---|---|
| 0.25 | ±0,25% | ±0,025 bar | Kalibrálás, laboratórium |
| 0.6 | ±0,6% | ±0,06 bar | Folyamatvezérlés |
| 1.0 | ±1,0% | ±0,10 bar | Ipari felügyelet |
| 1.6 | ±1,6% | ±0,16 bar | Általános szolgáltatás |
| 2.5 | ±2,5% | ±0,25 bar | Nem kritikus indikáció |
Használjon olyan mérőműszert, ahol a normál üzemi nyomás a teljes skála 25%-a és 75%-a közé esik. Ez adja a legjobb pontosságot, mert a hiba a teljes skála fix százaléka, nem a mért értéké.
HVAC kapilláris nyomásmérő távoli telepítéshez Ez a kapilláris típusú mérőműszer olyan HVAC-rendszerekhez illeszkedik, ahol a korlátozott hely, a vibráció vagy a magas hőmérséklet nem teszi lehetővé a közvetlen felszerelést. Korrózióálló anyagai és rugalmas kapillárisai stabil, pontos leolvasást biztosítanak a kihívásokkal teli környezetben. Termék megtekintése → A helyes eljárás attól függ, hogy kézi mérést végez-e hordozható mérőeszközzel, vagy állandóan telepített műszerrel figyeli a rendszert. Ezek a lépések a műhelyekben, üzemekben, HVAC szervizben és járműkarbantartásban előforduló leggyakoribb helyzetekre vonatkoznak.
A digitális mérőeszközök könnyebben leolvashatók, de megfelelő csatlakoztatást és használatot igényelnek. Csatlakoztatás előtt kapcsolja be a mérőműszert, és hagyja nullára állni úgy, hogy a szellőzőnyílás nyitva legyen a légkör felé. Csatlakoztassa a rendszert, nyissa ki a szelepet, és várja meg, amíg a kijelző stabilizálódik. A digitális műszerek érzékenyek az alacsony akkumulátorfeszültségre, ami sodródást okozhat. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, ha a leolvasás ugrik vagy nem áll be.
A gumiabroncs-mérők a nyomásmérők speciális formája. A pontos leolvasás érdekében ellenőrizze a gumiabroncsokat, amikor azok hidegek, mivel a vezetés felmelegíti a levegőt és növeli a nyomást. Távolítsa el a szelepsapkát, nyomja a mérőt egyenesen a szelepszárra, és gyorsan nyomja le a levegőveszteség minimalizálása érdekében. A sziszegés megszűnik, amikor a tömítés befejeződött. Tartsa egy másodpercig, majd vegye ki és olvassa el. Hasonlítsa össze a leolvasást a gyártó által ajánlott PSI-vel, amely általában a vezetőoldali ajtókereten található matricán található.
A hűtőközeg-mérők az alsó és a magas oldali nyomást is mérik. Csatlakoztassa az alacsony nyomású tömlőt (kék) a szívóvezetékhez, a nagynyomású tömlőt (piros) pedig a folyadékvezetékhez. A középső sárga tömlő a vákuumszivattyúhoz vagy a hűtőközeg-hengerhez csatlakozik. Csak akkor nyissa ki az elosztó szelepeit, miután mindkét tömlő szorosan meg van győződve. Olvassa le a mérőt a rendszer működése közben, és hasonlítsa össze az értékeket a nyomás-hőmérséklet táblázattal a pontos hűtőközeg típushoz. Ha dolgozol tovább klíma hűtőközeg rendszerek , a biztonsági problémák elkerülése érdekében mindig az adott hűtőközegnek megfelelő mérőeszközt használjon.
A membrános tömített mérőeszközök megvédik a belső érzékelőelemet a korrozív, viszkózus vagy eltömődést okozó folyadékoktól. A membránt karimás csatlakozáshoz hegesztik, és sebességváltó folyadékkal töltik fel. Ennek a típusnak a használatakor ne távolítsa el a töltődugót. A membrán és a csatlakozás közötti kamrának tele kell maradnia. Ellenőrizze a rendszer és a mérőperemek szivárgását, mert a töltőfolyadék elvesztése lassú vagy téves leolvasást okoz. Ezek a mérőeszközök gyakoriak a vízkezelő vezetékekben, ahol a szilárd anyagok és a vízkő egyébként elzárhatná a szabványos mérőműszert.
Vízkezelő nyomásmérő membrántömítéssel A membrános tömítésű mérőeszköz védi az érzékelőelemet a korrozív, viszkózus vagy eltömődést okozó folyadékoktól, így kiválóan alkalmas szilárd anyagokat vagy vízkövet tartalmazó vízkezelő vezetékekhez. A megfelelő töltőfolyadék fenntartása pontos, megbízható leolvasást biztosít. Termék megtekintése → A helyes telepítés a pontosságot és az élettartamot egyaránt befolyásolja. A rosszul elhelyezett mérőműszer rezeghet, túlmelegedhet, vagy nehezen olvashatóvá válhat. Tartsa szem előtt ezeket a pontokat, mielőtt véglegesen felszereli a mérőműszert.
Használjon a rendszer adathordozójával kompatibilis menettömítő anyagot. A PTFE szalag gyakori víz és sűrített levegő esetén, de egyes vegyszerek folyékony tömítőanyagot igényelnek. Erősen húzza meg a csatlakozást, de kerülje a sárgaréz vagy műanyag szerelvény túlhúzását. A csatlakozást egy második villáskulccsal alátámasztva megakadályozza, hogy a mérőműszer belső részei elcsavarodjanak.
Pulzáló rendszerekhez, például dugattyús szivattyúkhoz, adjon hozzá csillapító berendezést. A pulzációcsillapító korlátozó, az olajjal töltött ház vagy a töltőfolyadékkal ellátott membrántömítés csökkenti a tűlebegést és meghosszabbítja a mérőműszer élettartamát.
A legtöbb nyomásmérő meghibásodás nem gyártási hiba; ezek telepítési és üzemeltetési hibák. Ezek a leggyakoribb problémák, amelyeket a helyszínen tapasztalunk:
Egyetlen mechanikus mérőeszköz sem marad örökké pontos. A kopás, a vibráció, a hőmérséklet-ciklus és a nyomáscsúcsok lassan megváltoztatják a tengelykapcsoló geometriáját. A rendszeres kalibrációs program felfogja ezeket a változásokat, mielőtt azok biztonsági vagy minőségi problémát okoznának.
A kalibrálás a mérőműszer leolvasását egy ismert referencianyomás-szabványhoz hasonlítja, általában egy önsúly-tesztelőhöz vagy egy kalibrált főmérőhöz. Egy egyszerű helyszíni ellenőrzés érdekében összehasonlíthat egy gyanús mérőeszközt egy új, ugyanahhoz a rendszerhez csatlakoztatott kalibrált mérőműszerrel. A mért értékek nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint a pontossági osztályaik összege.
Ne nyissa ki a mechanikus mérőeszközt beállításhoz, hacsak nem rendelkezik a megfelelő szerszámokkal és képzettséggel. A legtöbb mérőeszköznek van egy állítható mutatója, amely nullára állítható, de az elhajlott láncszem vagy elkopott fogaskerék nem javítható a mutató beállításával. A csere gyakran gazdaságosabb, mint a javítás.
A rendszeres karbantartás magában foglalja a külső lencse tisztítását, a tok sérüléseinek ellenőrzését, az elromlott tömítések cseréjét és a nyomáscsökkentő funkció ellenőrzését a lezárt tokon. Nedves vagy folyamatban lévő mérőműszerek esetén a gyártó ajánlása és az alkalmazás súlyossága alapján állítson be egy kalibrálási intervallumot. A mérőműszerek megbízhatóságának megőrzéséhez gyakorlati útmutatót találhat a témáról szóló cikkünkben nyomásmérő karbantartási és kalibrálási tippek .
Kapszula nyomásmérő érzékeny nyomásméréshez A kapszula mérőeszközök nagy érzékenységet és gyors reagálást kínálnak, ellenállnak a hőmérsékletnek, az alacsony nyomásnak és az ütéseknek. Megbízható mérést tesznek lehetővé folyadékok és gázok számára az ipari folyamatokban, támogatva a pontos kalibrálási és karbantartási gyakorlatokat. Termék megtekintése → A megfelelő mérőműszer kiválasztásakor a műszert a folyamatközeghez, a nyomástartományhoz, a környezethez és a csatlakozási követelményekhez kell igazítani. A döntés nem csak a pontosságról szól; a várható élettartam alatti megbízható működésről szól.
A rézötvözetből nedvesített részek olajhoz, levegőhöz és nem korrozív folyadékokhoz alkalmasak. Rozsdamentes acélból nedvesített alkatrészek szükségesek savakhoz, lúgokhoz, élelmiszerekhez és sós vízhez.
Válasszon egy tartományt, ahol a normál üzemi nyomás a skála közepén van. A tipikus ajánlás a teljes skála 25–75%-a, állandó nyomás esetén soha nem haladhatja meg a 90%-ot.
A kültéri vagy mosóhelyiségeknek IP-besorolású burkolatra van szükségük. A rezgésre hajlamos gépek előnye a folyadékkal töltött mérőműszer.
Az alsó csatlakozás alapfelszereltség a közvetlen felszereléshez. A karimás hátsó csatlakozást a panelszereléshez használják. A menet méretének meg kell egyeznie a folyamatporttal.
Alacsony nyomású gáz- vagy szűrt rendszereknél a kapszula nyomásmérő biztosítja a pontos leolvasáshoz szükséges finom felbontást. A nagy vibrációjú ipari áramkörökhöz jobb választás az olajjal töltött mérő, rozsdamentes acél házzal. Ha a közeg részecskéket tartalmaz vagy korrozív, a membrántömítés megakadályozza a mérőeszköz bemeneti nyílásának eltömődését.
Az alábbi táblázat összefoglalja a gyakori alkalmazások elsődleges kiválasztási kritériumait.
| Alkalmazás | Média | Ajánlott mérőműszer | Kulcskövetelmény |
|---|---|---|---|
| Általános sűrített levegő | Levegős, száraz | Bourdon cső, brass case | Olcsó, jól látható számlap |
| Vízkezelő vonal | Víz részecskékkel | Membrános tömítésű mérőműszer | Eltömődéssel szembeni ellenállás |
| Gőzkazán | Gőz, magas hőmérséklet | Bourdon cső with siphon | Hőmérséklet-szigetelés |
| Maró hatású vegyszer | Sav vagy maró | Nedvesített rozsdamentes alkatrészek | Korrózióállóság |
| Alacsony nyomású gázcsatorna | Levegő vagy gáz | Kapszula mérő | Magas érzékenység alacsony nyomáson |
| Dugattyús szivattyú | Olaj vagy víz | Olajjal töltött mérő | Rezgéscsillapítás |
A mérőpontosságot olyan szabványok határozzák meg, mint az EN 837-1 a Bourdon csőmérőkre, az ASME B40.100 és a japán JIS B7505 sorozat. A pontossági osztály száma a maximális hiba a teljes skála százalékában. Például egy 1,6-os osztályú, 0 és 16 bar közötti tartományú mérőműszer hibahatára ±0,256 bar.
Ne feledje, hogy a pontossági osztály nem tartalmazza a felhasználó által okozott hibát. A parallaxis hiba önmagában a teljes skála több mint 0,5%-át teheti ki, ha meredek szögből olvas. Előfordulhat, hogy a nagyobb pontosságú, kisebb tárcsával rendelkező mérőműszer nem javítja az általános mérési pontosságot, ha a felhasználó nem látja tisztán a tűt.
A hőmérséklet is befolyásolja a műszer pontosságát. A standard referencia hőmérséklet általában 20°C. Amikor a környezeti vagy a folyamat hőmérséklete eltávolodik ettől a referenciaértéktől, a Bourdon-cső rugalmassága megváltozik, ami hőmérsékleti hibát okoz. Az alábbi táblázat egy tipikus száraz mérőműszer hozzávetőleges további hibáját szemlélteti.
Ha részletesebb összehasonlításra van szüksége a mérőműszer típusok és azok alkalmazásai között, tekintse át kiválasztási útmutatónkat a címen a nyomásmérők, típusok és a választás módja megértése . Mélyebb betekintést nyújt az olyan specifikációkba, mint például a behatolás elleni védelem és a nedves anyagok.
Ellenőrizze a tárcsára nyomtatott pontossági osztályt. Általános ipari felhasználásra az 1.6 osztály általános. Ha a folyamat szigorúbb szabályozást igényel, válassza a 0,6 vagy 0,25 osztályt. Hasonlítsa össze a mérőeszközt egy kalibrált főmérővel a skála több pontján.
A rezgés általában pulzáló áramlásból származik, például egy dugattyús szivattyúból vagy egy kompresszorból. A snubber, egy olajjal töltött tok vagy egy kicsit hosszabb csatlakozóvezeték felszerelése tompítja a mozgást. Ha lehetséges, helyezze távolabb a mérőeszközt a pulzálás forrásától.
Nincs univerzális intervallum. A kritikus biztonsági mérőeszközöket háromhavonta kalibrálni kell, míg a stabil légvonali mérőműszer két-három évig megfelelő lehet. Kezdje az éves kalibrációval, majd állítsa be az összehasonlítások során tapasztalt eltolódás alapján.
Néha az állítható nulla hiba kijavítható a mutató nulla nyomáson történő mozgatásával. De ha a leolvasás nem konzisztens, akkor a láncszem meghajolhat vagy a Bourdon-cső meggyengülhet. Ebben az esetben a csere biztonságosabb, mint a javítás.
Használjon száraz mérőműszert a tiszta, rezgésmentes környezethez, ahol a lehető legjobb olvashatóságot szeretné elérni. Használjon folyadékkal töltött mérőeszközt, ha rezgés, pulzáció vagy páralecsapódás van jelen. A folyadék a mozgást is keni és meghosszabbítja az élettartamot.
A nyomásmérő helyileg mutatja a nyomást tűvel vagy digitális kijelzővel. A nyomástávadó a nyomást analóg vagy digitális elektromos jellé alakítja át a vezérlőben vagy PLC-ben történő távoli leolvasáshoz. Mindkettő használhat hasonló érzékelőelemet, de a kimenet eltérő.