A nyomásmérők megértése: típusok, alkalmazások és a megfelelő kiválasztás módja

Nyomásmérő Alapvető eszközök, amelyeket számtalan iparágban használnak a rendszer nyomásának mérésére és figyelésére. Az egyszerű kerékpárszivattyútól a komplex ipari gépekig ezek az eszközök olyan kritikus információkat szolgáltatnak, amelyek biztosítják a biztonságot, a hatékonyságot és az optimális teljesítményt. A pontos nyomásolvasás lehet a különbség a zökkenőmentesen futó művelet és a katasztrofális meghibásodás között.

Mi az a nyomásmérő?

A magjában a nyomásmérő egy olyan eszköz, amelynek célja a felületen folyadék (folyadék vagy gáz) által kifejtett erő mérésére szolgál. Ezt az erőt általában olyan egységekben fejezik ki, mint például font / négyzet hüvelyk (psi), bár vagy Pascals (PA). A mérőeszközök vizuális jelzést adnak erről a nyomásról, lehetővé téve az operátorok és a mérnökök számára, hogy valós időben megfigyeljék a rendszer körülményeit. Nélkülözhetetlenek a folyamatok ellenőrzéséhez, a szivárgások azonosításához és a berendezések biztonságos korlátokon belüli működéséhez.

A pontos nyomásmérés fontossága

A nyomás pontos mérésének képessége több okból is létfontosságú:

Biztonság: Sok ipari környezetben a túlzott nyomás a berendezés meghibásodásához, robbanásához vagy veszélyes anyagok szivárgásához vezethet. A mérőeszközök kritikus biztonsági ellenőrzést biztosítanak, lehetővé téve a személyzet számára, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon, mielőtt veszélyes helyzet merül fel.

Hatékonyság: Az optimális nyomásszint fenntartása kulcsfontosságú a gépek és a folyamatok hatékony működéséhez. Például egy fűtés, szellőzés és légkondicionáló (HVAC) rendszerben a megfelelő hűtőközeg nyomás biztosítja a rendszer hatékonyan lehűlését vagy melegülését.

Minőségellenőrzés: A gyártás és a kémiai feldolgozás során a specifikus nyomásparaméterek fenntartása elengedhetetlen a kiváló minőségű termékek előállításához.

Hibaelhárítás: A hirtelen csepp vagy a nyomás lehet a probléma korai mutatója, például egy eltömődött cső, hibás szelep vagy szivárgás.

A nyomásmérők rövid története

A nyomásmérés története hosszú és lenyűgöző. A korai kísérletek egyszerű manométerek voltak, de ezek gyakran terjedelmesek és nem praktikusak sok alkalmazás számára. A nyomásmérés modern korszaka a 19. század közepén kezdődött, a Bourdon csőnyomásmérő feltalálásával. Ez a forradalmi formatervezés, amelyet Eugene Bourdon és Edward Ashcroft önállóan szabadalmaztatott, egyszerű, mégis robusztus mechanizmust nyújtott a nyomás mérésére. A Bourdon-cső, egy C alakú üreges fémcső, a nyomás növekedésével kiegyenlítené, és ezt a mozgást mechanikusan összekapcsolták a tárcsán lévő tűhöz. Ez a találmány előkészítette az utat a manapság látott nyomásmérők széles körű használatához, amelyek azóta fejlettebb mechanikai és digitális technológiákat is felépítettek.

A nyomásmérők típusai

A nyomásmérők nagyjából két fő típusba sorolhatók: analóg és digitális. Mindegyik típus különböző érzékelési technológiákat használ, és egyedi előnyöket kínál az egyes alkalmazások számára. Ezeknek a különbségeknek a megértése elengedhetetlen az Ön igényeinek megfelelő mérőműszer kiválasztásához.

Analóg nyomásmérők

Az analóg mérőeszközök, a leggyakrabban és a legszélesebb körben használt típusú, a nyomásolvasásokat egy mechanikus mutató segítségével jelenítik meg, amely áthalad egy kalibrált tárcsan. Működésük az érzékelő elem fizikai deformációjára támaszkodik a nyomás hatására. Az analóg mérőeszközök leggyakoribb típusai:

Bourdon csőmérők: Ezek a legelterjedtebb nyomásmérő. A Bourdon-cső egy fémből készült sík, C alakú, spirál vagy spirális cső.

C-típusú Bourdon-cső: A klasszikus kialakítás, egy C alakú cső, amely hajlamos a nyomás növekedésével. Ez a mozgás összekapcsolódik egy fogaskerék és fogaskerék mechanizmushoz, amely a tárcsa mutatóját forgatja. Ezek sokféle nyomáshoz alkalmasak.

Spirál Bourdon cső: A C-típus tekercselt változata, több fordulattal. Ez a kialakítás nagyobb csúcsmozgást biztosít egy adott nyomásváltozáshoz, így ideális az alacsonyabb felbontású nyomás mérésére.

A spirális bourdon cső: A spirál típusához hasonlóan a spirális bourdon csövet spirál alakúak. Nagyobb mozgást kínál egy adott nyomáshoz, így nagyon nagynyomású alkalmazásokhoz alkalmas, ahol a pontossághoz megnövekedett mozgás szükséges.

A membránmérők: Ezek a mérőeszközök vékony, rugalmas, hullámos membránot használnak érzékelő elemként. A membrán egyik oldalára alkalmazott nyomás deformálódik. Ezt a deformációt mechanikus kapcsolattal leolvasva fordítja. A membránmérők kiválóan alkalmasak a nagyon alacsony nyomás mérésére és korrozív vagy viszkózus közegekkel történő felhasználáshoz, mivel a membrán bevonható, hogy ellenálljon a kémiai támadásoknak.

Fújtató mérőeszközök: A Bellows mérő harmonikás-szerű fémkonvolúciók sorozatát használja, amelyek a nyomásváltozásokkal kibővítik vagy összehúzódnak. Ezt a mozgást ezután átadják a mutatóba. A fújtató mérőeszközök nagyon érzékenyek, és elsősorban alacsony nyomású méréshez használják, gyakran gázokhoz.

Digitális nyomásmérők

A digitális nyomásmérők elektronikus érzékelőket használnak a nyomás mérésére és az érték megjelenítésére egy tiszta, könnyen olvasható digitális képernyőn. Számos előnyt kínálnak az analóg társaikkal szemben.

A digitális mérőeszközök előnyei:

Nagyobb pontosság és felbontás: A digitális mérőeszközök gyakran pontosabb leolvasásokat nyújthatnak, kiküszöbölve az emberi hiba lehetőségét, amikor a tárcsán mutató mutató helyzetét értelmezik.

Fejlett funkciók: Sok digitális mérőeszköz olyan funkciókkal rendelkezik, mint az adatnaplózás, a Peak Hold, a Bar grafikonok és a több mérnöki egység közötti váltás képessége (például PSI, Bar, KPA) egy gombnyomással.

Tartósság durva környezetben: Mozgó alkatrészek nélkül a digitális mérőeszközök kevésbé hajlamosak a rezgés és a pulzálás károsodására, ami kopást és elszakadást okozhat az analóg mérőeszközök finom mechanizmusain.

Fokozott olvashatóság: A háttérvilágítású kijelző megkönnyíti a mérések olvasását gyenge fényviszonyok esetén.

Közös jellemzők:

Nyomásátalakító: A digitális mérőeszköz magja az érzékelő, gyakran piezorsister, kapacitív vagy törzsmérő alapú transzducer. Ez az alkatrész az alkalmazott nyomást arányos elektromos jelzé alakítja.

Jelfeldolgozás: A belső mikroprocesszor feldolgozza a transzducer elektromos jelét, kompenzálva a hőmérsékleti variációkat és más tényezőket a pontosság biztosítása érdekében.

Digitális kijelző: A feldolgozott jel numerikus értékként jelenik meg egy LCD vagy LED képernyőn.

A nyomásmérő típusok összehasonlítása

Működési alapelvek

A nyomásmérők működésének megértése kulcsfontosságú a különféle rendszerekben betöltött szerepük felméréséhez. Noha mindegyikük mérik a nyomást, az analóg és a digitális mérőeszközök belső mechanizmusai jelentősen különböznek.

Hogyan működnek az analóg mérőeszközök

Az analóg mérőeszközök egy egyszerű, de hatékony mechanikai elv alapján működnek. Működésük magja a nyomás fizikai mozgássá történő átalakításán alapszik.

Mechanikus mozgás: Amikor egy folyadék belép a nyomásportba, akkor erőt gyakorol az érzékelő elemre - legyen az egy Bourdon cső, membrán vagy fújó.

Bourdon cső: A nyomás növekedésével a lapított C alakú vagy tekercselt cső megpróbálja kiegyenesíteni. A cső szabad vége lineárisan mozog.

Membrán/fújó: A membrán vagy a fújó fizikailag elhajlik vagy kibővül az alkalmazott nyomás hatására.

Nyomásjelzés: Az érzékelő elem ezt a kicsi, lineáris mozgását erősítik és forgási mozgássá alakítják egy precíziós formázott kötés és fogaskerék-mechanizmus (gyakran fogaskerék és fogaskerék) révén. Az utolsó fogaskerék a mutatóhoz van csatlakoztatva, amely ezután a kalibrált tárcsázott felületen átforog, hogy jelezze a nyomásolvasást. Az eredmény a nyomás egyszerű, közvetlen és megbízható vizuális ábrázolása a rendszeren belül.

Hogyan működnek a digitális mérőeszközök

A digitális mérőeszközök ezzel szemben egy modernabb, elektronikus megközelítést alkalmaznak a nyomás mérésére és megjelenítésére.

Nyomásátalakítók: A folyamat egy nyomásváltóval kezdődik, amely a digitális mérőeszköz szíve. Ez az érzékelő tartalmaz egy olyan összetevőt, amely nyomásnak megváltoztatja az elektromos tulajdonságait. Például egy piezorsistive transzducer egy membránhoz rögzített feszültségmérővel használja. Ha a nyomás miatt a membrán deformálódik, a feszültségmérő elektromos ellenállása megváltozik.

Jelfeldolgozás: Az elektromos ellenállás (vagy más elektromos tulajdonság) ez a változása nagyon kicsi, nyers jel. A belső mikroprocesszor és a jelkondicionáló áramkör felerősíti ezt a jelet, kiszűri a zajt, és kompenzálja a hőmérsékleti ingadozásokat a pontos leolvasás biztosítása érdekében.

Digitális kijelző: A feldolgozott és finomított elektromos jelet ezután analóg-digitális konverter (ADC) konvertálja digitális értékré. Ezt az értéket az LCD vagy a LED képernyőn megjelenő számként látja. Ez az elektronikus folyamat lehetővé teszi a nagy pontosságú, adatnaplózási képességeket és egyértelmű, egyértelmű olvasást.

A nyomásmérő kulcsfontosságú elemei

Noha belső működése eltérő lehet, a legtöbb nyomásmérő alapvető alkatrész -sorozatot oszt meg, amelyek együtt működnek, hogy megbízható nyomásmérést biztosítsanak.

Nyomásport/bemeneti nyílás: Ez a csatlakozási pont a mérő és a nyomásforrás között. Ez általában egy menetes illesztés (például NPT, BSP), amely lehetővé teszi a folyamat folyadékának belépését.

Érzékelő elem: Mint fentebb tárgyaltuk, ez az alapkomponens, amely fizikailag reagál a nyomásra. Lehet, hogy egy Bourdon cső, membrán vagy fújó, és kialakítása diktálja a mérő teljes teljesítményjellemzőit.

Mozgás/mechanizmus: Az analóg mérőeszközökben ez a bonyolult mechanikus kapcsolatokra, fogaskerekekre és rugókra utal, amelyek erősítik az érzékelő elem kis mozgását, és átfordítják a mutató forgásába. A digitális mérőeszközök elektronikus áramkört és mikroprocesszort használnak ehhez a funkcióhoz.

Kijelzés: Itt jelenik meg a nyomásolvasás. Az analóg mérőeszközökhöz ez egy kalibrált tárcsa mutatóval. A digitális mérőeszközöknél ez egy digitális képernyő (LCD vagy LED).

Tok és ház: A mérő külső héja, amely megvédi a finom belső alkatrészeket a környezeti tényezőktől, például a por, a nedvesség és a fizikai hatás. Az eset anyaga és kialakítása fontos a mérő tartósságához és a különféle működési környezetekhez való alkalmasság szempontjából.

A nyomásmérők alkalmazása

A nyomásmérők mindenütt jelen vannak, és kritikus megfigyelő eszközként szolgálnak az iparágak és a mindennapi technológiák hatalmas változatosságában. Alkalmazásaik ugyanolyan sokszínűek, mint az általuk mérő rendszerek, biztosítva a biztonságot, a hatékonyságot és a minőséget.

Ipari alkalmazások

Ipari környezetben a nyomásmérők nem tárgyalható eszközök a folyamatvezérléshez és a biztonsághoz.

Olaj és gáz: A nyomásmérők minden szakaszban nélkülözhetetlenek, a fúrástól és az extrahálástól a finomításig és a szállításig. Figyelemmel kísérik a csővezeték nyomását, a kútfej nyomását, valamint a tárolótartályokban és a feldolgozó edényekben a nyomást, hogy megakadályozzák a szivárgást, kezeljék az áramlást és biztosítsák a biztonságos működést.

Kémiai feldolgozás: A vegyi növényekben a mérőeszközöket használják a reaktorok, tárolótartályok és különféle folyadékok és gázok hordozó csővezetékeiben. A pontos mérés kritikus fontosságú a specifikus reakciós körülmények fenntartása és az illékony vagy korrozív vegyi anyagokkal való veszélyes túlnyomás helyzetének megelőzése szempontjából.

Gyártás: A hidraulikus présektől a pneumatikus rendszerekig mérőeszközöket használnak annak biztosítása érdekében, hogy a gépek a megfelelő nyomáson működjenek. Az élelmiszer- és italgyártás során figyelemmel kísérik a sterilizálási és palackozási folyamatok nyomását a termék minőségének és biztonságának fenntartása érdekében.

Teljesítménytermelés: Az erőművekben a nyomásmérők elengedhetetlenek a kazánnyomás, a gőzvezetékek és a hűtőrendszerek megfigyeléséhez. A nagynyomású gőzturbinák a pontos nyomásszabályozásra támaszkodnak a hatékony energiatermelés és a berendezések károsodása érdekében.

Autóipari alkalmazások

A nyomásmérők szintén nélkülözhetetlenek az autóipar számára, mind a jármű üzemeltetésében, mind a karbantartásban.

Gumiabroncsnyomás: Egy egyszerű, de létfontosságú alkalmazás, a gumiabroncsnyomásmérők biztosítják a megfelelő inflációt, amely elengedhetetlen a járművek kezeléséhez, az üzemanyag -hatékonysághoz és a gumiabroncsok hosszú élettartamához.

Motor- és folyadékrendszerek: A motorokban a mérőeszközök figyelemmel kísérik az olajnyomást, hogy biztosítsák a megfelelő kenést és a hűtőfolyadék -nyomást a túlmelegedés megakadályozása érdekében. Ezeket az üzemanyag -nyomás és a fékrendszer nyomásának ellenőrzésére is használják.

HVAC rendszerek

A fűtés, szellőzés és légkondicionáló (HVAC) rendszerek a nyomásmérőkre támaszkodnak a hatékony és biztonságos működés érdekében.

Hűtőközeg nyomás: A technikusok mérőeszközöket használnak a hűtőközeg vonalának nyomásának mérésére a rendszer teljesítményének diagnosztizálására, a szivárgások azonosítására és a rendszer megfelelő feltöltésére.

Kazán- és hidronikus rendszerek: A mérőeszközök figyelik a víznyomást a melegvíz kazánokban és a hidronikus fűtési hurkokban a következetes hőeloszlás fenntartása és a rendszer károsodásának megakadályozása érdekében.

Orvosi berendezések

Az orvosi területen a nyomásmérők döntő szerepet játszanak a betegek gondozásában és a berendezések funkcionalitásában.

Vérnyomás -monitorok: Szájphygmomanometers Használjon nyomásmérőt a beteg vérnyomásának mérésére, az alapvető létfontosságú jel.

Anesztézia és oxigénszállítás: A mérőeszközöket használják az orvosi gázpalackok és a beadási rendszerek gázok nyomásának nyomon követésére, biztosítva, hogy a betegek a helyes és biztonságos oxigén- vagy érzéstelenítési áramlást kapjanak.

Sterilizáló berendezések: Az autoklávok, amelyek nagynyomású gőzt használnak a sterilizáláshoz, mérőeszközökkel vannak felszerelve, hogy elérjék a hatékony sterilizáláshoz szükséges nyomást.

Általános alkalmazások és az ajánlott mérőműtípusok

A nyomásmérő kiválasztásakor figyelembe veendő tényezők

A megfelelő nyomásmérő kiválasztása nem egységes folyamat. Az egyik alkalmazásban tökéletesen működő mérő katasztrofálisan kudarcot vallhat a másikban. A biztonság, a pontosság és a hosszú élettartam biztosítása érdekében gondosan értékelnie kell számos kulcsfontosságú tényezőt. Egy jó mnemonikus, hogy emlékezzünk ezekre a "bélyegzett": méret, hőmérséklet, alkalmazás, közeg, nyomás, végek (csatlakozás) és kézbesítés.

Nyomástartomány

Ez vitathatatlanul a legkritikusabb tényező. A mérőműszer teljes skáláját gondosan kell megválasztani, hogy elkerüljék a túlnyomás okozta károsodást és a pontos leolvasások biztosítása érdekében. A legjobb gyakorlat az, ha olyan mérőeszközt választ ki, amelynek maximális nyomása nagyjából kétszerese a rendszer normál működési nyomásának. Ez biztosítja, hogy a mérő nem folyamatosan működjön a felső határán, ami korai kopást okozhat. Például, ha a rendszer normál működési nyomása 50 psi, akkor a 100 psi mérőeszköz jó választás. Ezenkívül a normál működési nyomásnak ideális esetben a legpontosabb leolvasásokhoz a legpontosabb leolvasásokhoz a középső harmadikra (25% -ról 75%) kell esnie.

Pontosság

A nyomásmérő pontosságát általában teljes skálájának százalékában fejezik ki. Például egy 100 psi tartományú és ± 1% -os pontosságú mérőeszköz ± 1 psi potenciális hibája lesz a teljes skálán. A szükséges pontosság az alkalmazástól függ.

Általános felhasználás: Nem kritikus alkalmazásokhoz, például gumiabroncsnyomáshoz vagy alapvető gépekhez, ± 2%-± 3% pontosság gyakran elegendő.

Ipari és folyamat: A legtöbb ipari ellenőrzéshez és megfigyeléshez a pontosság ± 1% -os.

Tesztmérők: Laboratóriumi vagy kalibrációs beállításokban, ahol a pontosság kiemelkedő fontosságú, ± 0,25% vagy annál jobb pontosságú tesztmérőkre van szükség.

Média kompatibilitása

A mért folyadékot vagy gázt "közeg" néven ismerték. A mérő nedvesített részei - az alkatrészek, amelyek közvetlenül érintkeznek a közeggel - olyan anyagokból készülnek, amelyek kompatibilisek.

Nem korrózív közegek: olyan közegekhez, mint a levegő, a víz vagy az olaj, a sárgaréz vagy a bronz nedvesített alkatrészekkel rendelkező mérőeszközök általában elfogadhatóak és költséghatékonyak.

Javító közegek: Agresszív vegyi anyagok, savak vagy más korrozív anyagok, rozsdamentes acél, monel vagy más speciális ötvözetek esetén szükség van a korrózió és a mérési meghibásodás megakadályozására. A membrán tömítés használata szintén gyakori megoldás a mérő belső részeinek védelmére.

Környezeti feltételek

Az a környezet, amelyben a mérőeszköz működik, jelentősen befolyásolhatja teljesítményét és élettartamát.

Hőmérséklet: A mérőeszköznek képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon mind a tápközeg hőmérsékletének, mind a környezeti hőmérsékletnek. A szélsőséges hőmérsékletek a belső alkatrészek kibővítését vagy összehúzódását okozhatják, befolyásolva a pontosságot. A magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz kiegészítőket, például szifonokat vagy hűtőtornyokat használnak.

Rezgés és pulzálás: A szivattyúkkal vagy más rezgő gépekkel rendelkező rendszerekben a mérőmutató mutatójának ("Flutter" néven ismert) gyors és szokatlan mozgása olvashatatlanná teheti, és idő előtti kopást okozhat. A folyadékkal töltött mérőeszköz itt a megoldás; A tokon belüli glicerin- vagy szilikonolaj tompítja a mutató mozgását, így állandóvá teszi és meghosszabbítja a mérőeszközök életét.

Veszélyes környezetek: Robbanásveszélyes gázokkal vagy porral rendelkező területek esetén a szilárd első tokokkal és a fújó háttámlákkal rendelkező mérőeszközök döntő biztonsági tulajdonságok.

Mérőméret és csatlakozás típusa

Tárcsázási méret: A mérőszámlap mérete fontos az olvashatóság szempontjából. A nagyobb tárcsák (4 "vagy 6") távolról könnyebben olvashatók, míg a kisebb tárcsákat (1,5 "vagy 2") használják, ahol a hely korlátozott.

Csatlakozás típusa: A folyamatvonalhoz való csatlakozásnak kompatibilisnek kell lennie. A közönséges csatlakozási típusok közé tartozik a nemzeti csőszál (NPT), a Brit Standard Pipe (BSP) és a különféle metrikus szerelvények. A csatlakozás mérete (például 1/4 ", 1/2") és annak elhelyezkedése (alsó, hátsó vagy panel rögzítve) szintén kulcsfontosságú szempontok a megfelelő telepítéshez.

Telepítés és karbantartás

A nyomásmérő csak annyira hatékony, mint a telepítése és a karbantartás. A megfelelő kezelés, rögzítés és a rutin karbantartási ütemterv elengedhetetlen a pontos és megbízható teljesítmény biztosítása érdekében az egész élettartam során.

Megfelelő telepítési technikák

A helytelen telepítés a mérési hiba egyik fő oka. Kövesse ezeket a bevált gyakorlatokat:

Szerelés: A mérőt olyan helyre kell felszerelni, amelyhez az operátor könnyen hozzáférhető és olvasható. Kerülje a túlzott vibrációval rendelkező területekre történő felszerelését, kivéve, ha az ilyen körülményekhez tervezett folyadékkal töltött mérőt használ.

Orientáció: A mérőt függőlegesen kell felszerelni, a tárcsa felfelé nézve, hogy a belső mechanizmus megfelelően kiegyensúlyozott legyen. Sok mérőeszköz gyárilag kalibrált ebben a helyzetben.

A csatlakozás lezárása: Használjon megfelelő tömítőanyagot, például teflonszalagot vagy csőfonal -vegyületet a csatlakozás férfi szálaira. Vigyen fel a tömítőanyagot az összes szálra, kivéve az első vagy kettőt, hogy megakadályozzák, hogy belépjen a folyamatvonalba, és potenciálisan eltömítse a mérőjogi bemeneti nyílásot. Ne tedd fel a kapcsolatot, mivel ez deformálhatja a mérőház lakását és veszélyeztetheti annak pontosságát.

Védelem: A nyomás tüskékkel vagy pulzációval történő alkalmazásokban fontolja meg egy szánkó, tűszelep vagy más tompító eszköz használatát, hogy megvédje a mérő belső alkatrészeit a sérülésektől.

Kalibráció

A kalibrálás az a folyamat, amellyel összehasonlítják a mérőolvasást egy ismert, nagyon pontos referenciaszabályával. Ez biztosítja, hogy a mérőeszköz helyes méréseket biztosítson.

Frekvencia: A kalibrálás gyakorisága az alkalmazás pontossági követelményeitől függ. A kritikus alkalmazásokhoz a mérőeszközöket évente, vagy még gyakrabban lehet kalibrálni. A kevésbé kritikus felhasználások esetén a ritkább ütemterv elfogadható lehet.

Eljárás: A kalibrálás magában foglalja az ismert nyomás sorozatának alkalmazását a mérőeszközre és a leolvasások rögzítésére. A leolvasásokat ezután összehasonlítják a referencia -standardhoz a mérő hibájának meghatározására. Ha a hiba az elfogadható tolerancián kívül esik, akkor a mérőeszközt vagy ki van állítva vagy cserélve.

Rendszeres ellenőrzés

A rutin ellenőrzések problémákat okozhatnak, mielőtt teljes mértékben meghibásodnak.

Vizuális ellenőrzés: Rendszeresen ellenőrizze a mérőeszközt fizikai sérülések, repedt üvegfelület vagy egy hajlított mutató számára.

Zero -ellenőrzés: Ha a rendszert nyomás alatt áll, a mutatónak vissza kell térnie a nulla helyzetbe. Ha nem, akkor a mechanizmus problémáját jelzi.

Olvasási ellenőrzés: Ha lehetséges, hasonlítsa össze a mérő olvasását egy ismert értékkel vagy egy második, referenciamérővel, hogy megerősítse, hogy továbbra is elfogadható tartományon belül működik.

Általános nyomásmérő problémák és megoldások

Még a megfelelő telepítés és karbantartás esetén is problémák merülhetnek fel. Íme néhány gyakori probléma és azok potenciális megoldásai:

A mérőeszköz nem olvasható helyesen:

Probléma: A mérőeszköz következetesen túl magas, túl alacsony vagy elakadt.

Lehetséges okok: túlnyomásos károsodás, eltömődött nyomásport vagy mechanikai meghibásodás a mozgásban.

Megoldás: Először ellenőrizze, hogy a nyomásport eltömődött -e, és szükség esetén tisztítsa meg. Ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a mérőeszköz tartósan megsérülhet, és cserét igényelhet.

Mérőcsapás:

Probléma: A mutató gyorsan rezeg, lehetetlenné teszi a folyamatos olvasást.

Lehetséges okok: Ezt általában a szivattyú vagy a kompresszor nyomása vagy rezgése okozza.

Megoldás: Szereljen be egy folyadékkal töltött mérőt, egy ütőszelepet vagy egy tűszelepet a pulzációk tompításához. Az enyhe rezgéshez elegendő lehet a folyadékkal töltött mérő.

Szivárgásmérő:

Probléma: A folyadék vagy a gáz kiszivárog a csatlakozási ponttól vagy a mérőház házától.

Lehetséges okok: Nem megfelelően lezárt szálak, repedt eset vagy a belső mechanizmus meghibásodása.

Megoldás: Ellenőrizze a kapcsolatot a megfelelő tömítés szempontjából. Ha a szivárgás maga a mérőeszközből származik, akkor ez komoly biztonsági aggodalomra ad okot, és a mérőt azonnal el kell távolítani a szolgáltatásból, és ki kell cserélni. Ne próbálja megjavítani a mérőház házát.

A nyomásmérők sokkal több, mint egy egyszerű tárcsa és mutató; nélkülözhetetlen eszközök, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a számtalan rendszer biztonságának, hatékonyságának és minőségének biztosításában az egész világon. A Bourdon csőmérő robusztus mechanikus egyszerűségétől az intelligens digitális mérő csúcstechnológiájú pontosságáig, a lehetőségek széles skálája hatalmas és speciális igényekhez igazítva.

Az olyan tényezők, mint például a nyomástartomány, a pontosság, a média kompatibilitási és a környezeti feltételek gondos mérlegelésével kiválaszthatja az alkalmazás megfelelő mérőműszerét. A megfelelő telepítés, a rendszeres kalibrálás és a rutin karbantartás ugyanolyan fontosak a mérő élettartamának maximalizálása és az olvasmányok megbízhatósága érdekében.